0B01 Heisenberg határozatlansági elve:
  • Bevezetés
  • Témakörök megnyitása lassú hálózatban Témakörök
    • 01. Mi a fizika
    • 02. Anyagszerkezet
      • Démokritosz: a-tomos mesék Az atom története Az atom újkori története Az atom mérete Ezzel mindent megértettünk:
    • 03. Kölcsönhatások
      • Billiárdgolyók ütközése mesék Hő terjedése Kémiai kölcsönhatások
    • 04. Sokaságok tánca
      • A nagy számok világa: mesék Gondolatkísérlet: Mi is a "hőmérséklet"? Mi is a "hőterjedés"? Hőmérsékleti sugárzás
    • 05. Csillagfényben
      • Korom és tükör: mesék Szín és szürkeség: Termikus egyensúly: Végtelen napsugárzás: Környezeti sugárzás: Az üresen kongó gömb Meleg és hideg Az üvegfalú gömb A kozmikus ablak A Föld energiaháztartása
    • 06. Lázadás
      • Münchhausen báró kalandjai mesék Sisyphos mítosza Az istenek bűntetése Penészgátló csodafesték, hőszigetelés vagy párátlanítás? A hősugárzásról Környezeti sugárzás, hőáramlás és hővezetés
    • 07. Elszigetelődve
      • Hőszigetelt ház mesék Az üveg-ház A hőterjedés nyomában Hőtükör-bevonat Az alufólia-ház Fehérre meszelt ház A szuperszigetelt ház A papírsárkány háza
    • 08. Lefehéredve
    • 09. Csodára várva
      • Hullócsillag... mesék A SkyCool eset M3 mérések A termoszpalack Hő-védő festékek A nanotechnológia fizikája Hővezetés számítások Hővédő bevonatok alkalmalzása Hővédő bevonat csővezetéken Hővédő bevonatokról reálisan
    • 0A. Őrület
      • Idődilatáció mesék Hosszúságkontrakció Egyidejűség Idő-tömeg-energia Nemrelativisztikus közelítés
    • 0B. Oroszrulett
      • Heisenberg határozatlansági elve mesék Elemi részecskék Las Vegas A fény világa A világ fénye Csillagfényben A búgócsiga meséje
  • NEFIzika megnyitása lassú hálózatban NEFIzika 100mN0
    • N7. hetedikes fizika
    • N8. nyolcadikos tk
    • N9. kilencedikes tk
    • NA. tizedikes fizika
  • EFIzika megnyitása lassú hálózatban EFIzika 100mE0
    • E7. hetedikes fizika
    • E8. nyolcadikos tk
    • E9. kilencedikes tk
    • EA. tizedikes fizika
    • EB. tizenegyedikes tk
    • EC. tizenkettedikes
  • OFIzika megnyitása lassú hálózatban OFIzika
    • O9. kilencedikes tk
      • Idődilatáció mesék Hosszúságkontrakció Egyidejűség Idő-tömeg-energia Nemrelativisztikus közelítés
    • OA. tizedikes fizika
    • OB. tizenegyedikes tk
    • OC. tizenkettedikes
    • OT. kilencedikes természetismeret
  • MOFIzika megnyitása lassú hálózatban MOFIzika 100mM0
    • M7. hetedikes fizika
    • M8. nyolcadikos tk
    • M9. kilencedikes tk
    • MA. tizedikes fizika
    • MB. tizenegyedikes tk
    • MC. tizenkettedikes
  • KAPcsolat
    • PortfolioPortfolio
      • ...bemutatkozom, csak egy része annak amivel foglalkozom
    • KönyvekKönyvek
      • ...egytucat nyelven több mint 800 klasszikus irodalmi alkotás
    • ForásokForrások
      • ...töméntelen tudományos videó, és egyéb ismeretterjesztő anyag tematikus bontásban, egyenként a témakörökben és a tanórákban is megnyithatók
    • MesékMesék
      • ...megnyitása mind, de egyenként a témakörökben és a témakörmenükből is megnyithatók

0BFE01

0BFE01 Heisenberg határozatlansági elve   Vissza az oroszrulettba

Bevezető megnyitása lassú hálózatban Fizika egyszerűen

. MB01 Heisenberg határozatlansági elve Heisenberg határozatlansági elve


Az elektron tömege m = 10-30kg. Ha sebessége 1 m/s pontossággal ismert, akkor a helyzete legfeljebb 10-5m (századmilliméter) pontossággal határozható meg, ami százezer atomnyi távolság, az elektron méretéhez képest pedig százezerszer százezer elektron.

Egy kenyér tömege m = 100kg. Ha sebessége 1 m/s pontossággal ismert, akkor a helyzete legfeljebb 10-35m (Planckhossz !!) pontossággal határozható meg, ami -25 atomnyi töredéktávolság, azaz: A MI MAKROVILÁGUNKBAN Heisenberg határozatlansági elve NEM RELEVÁNS, 25 nagyságrenddel lehetünk pontosabbak az elméletileg elérhető legnagyobb pontosságtól. TEHÁT: GYAKORLATILAG TETSZŐLEGES PONTOSSÁGGAL HATÁROZHATJUK MEG EGY TÁRGY LENDÜLETÉT ÉS HELYZETÉT A MI VILÁGUNKBAN.

A MI VILÁGUNK elképzeléseit azonban nem szabad (mert nem is lehet) beleágyazni az elemi részecskék mikrovilágába: MÁSKÉNT KELL GONDOLKOZNUNK. És ebben különbözik az emberi lélek a testtől: nem csak akkor vagyunk korlátokba szorítva ha netán mozgáskorlátozottak volnánk, testtel és lélekkel a mindennapi világunkba vagyunk bebörtönözve, és habár eme börtönből kitörnünk nem lehet, lélekben átléphetünk egy másik világba (például az elemi részecskék világába).

Sokak számára a kvantummechanika (mert hát róla beszélünk) csupán matematikai formalizmus, mely jó eredményeket ad, de érthetetlen, ellentmondásos. Ugyanis a matematika, bármennyire is elvont, a mi világunk kézzel fogható, papíron látható, lekövethető és megérthető nyelve: minden szavát, gondolatsorozatát elhisszük, még akkor is, ha azt, amiről bizonyít, nem vagyunk képesek megérteni. Hát persze hogy nem értjük, amikor a MI VILÁGUNK elképzeléseit akarjuk ráerőszakolni a MÁSIK VILÁGRA!

A MÁSIK VILÁG pedig nem más mint a FÉNY VILÁGA: utolsó végletekig leegyszerűsítve ezt a világot, mondhatjuk, hogy nincs más, csak fény, MINDEN FÉNYBŐL VAN! Hogyan? Lapozzunk csak vissza az előző fejezetre: kiindulva csupán abból a tényből, hogy a fény bármely megfigyelő számára "c" fénysebességgel terjed a RELATIVITÁSELMÉLET ŐRÜLT VILÁGÁBAN találjuk magunkat. Csakhogy a fény további titkokat is rejteget számunkra: a KVANTUMMECHANIKA VILÁGÁNAK a kulcsa is benne rejlik!

Egy fénysebességgel száguldó fénysugár számára (már ha volna feje, esze és képzeletereje) a távolság nem távolság, az idő nem idő: a hosszúságkontrakció következtében a fénysugár számára a 14 milliárd fényév nagyságú világmindenség két szélső pontja egymás mellett van, valamint az idődilatáció következtében az ősrabbanás pillanata és a jelen is ugyancsak egyidőben vannak!

Habár a mozgás relatív, és abszolut nyugalom nem létezik, a fény mégiscsak kitűntetett helyzetben van: csakis "c" fénysebességgel haladhat, pontosabban, az elektromágneses kölcsönhatás, az információterjedés sebessége a "c" fénysebesség, ettől gyorsabb nincsen. De ezt nem szabad úgy elképzelni, hogy a fényrészecske, a "foton" fénysebességel száguld A-ból B-be: amikor a fény elindul A-ból akkor egyidejűleg ott van a világmindenség minden pontjában, mindent "letapogat", körülbelül úgy, mint ahogy a vízhullám körkörösen mindenhol ott van a víz felszínén amint szétgyűrűzik a vízbepottyantott kő körül, majd felismerve az őt fogadni hajlandó B pontot boldogan átadja üzenetét. Az üzenet pedig nem más, mint egy energiacsomag (az energia az idő "testvére") és egy lendületcsomag (a lendület a tér "testvére").

Hagyományos (téves) gondolkodásmódban a fénysugár egyenes vonalban, "c" fénysebességgel A-ból B-be jut habár erre egyetlenegy bizonyítékunk sincs: csupán kettő dolog bizonyított, éspedig hogy A-ból indult és B-be jutott, és sok bizonyítékunk van arra, hogy eközben valóban "letapogatta" az egész világmindenséget.

    Mesét becsukom