0A01 A nagy számok világa:
  • Bevezetés
  • Témakörök megnyitása lassú hálózatban Témakörök
    • 01. Mi a fizika
    • 02. Anyagszerkezet
      • Démokritosz: a-tomos mesék Az atom története Az atom újkori története Az atom mérete Ezzel mindent megértettünk:
    • 03. Kölcsönhatások
      • Billiárdgolyók ütközése mesék Hő terjedése Kémiai kölcsönhatások
    • 04. Sokaságok tánca
      • A nagy számok világa: mesék Gondolatkísérlet: Mi is a "hőmérséklet"? Mi is a "hőterjedés"? Hőmérsékleti sugárzás
    • 05. Csillagfényben
      • Korom és tükör: mesék Szín és szürkeség: Termikus egyensúly: Végtelen napsugárzás: Környezeti sugárzás: Az üresen kongó gömb Meleg és hideg Az üvegfalú gömb A kozmikus ablak A Föld energiaháztartása
    • 06. Lázadás
      • Münchhausen báró kalandjai mesék Sisyphos mítosza Az istenek bűntetése Penészgátló csodafesték, hőszigetelés vagy párátlanítás? A hősugárzásról Környezeti sugárzás, hőáramlás és hővezetés
    • 07. Elszigetelődve
      • Hőszigetelt ház mesék Az üveg-ház A hőterjedés nyomában Hőtükör-bevonat Az alufólia-ház Fehérre meszelt ház A szuperszigetelt ház A papírsárkány háza
    • 08. Lefehéredve
    • 09. Csodára várva
      • Hullócsillag... mesék A SkyCool eset M3 mérések A termoszpalack Hő-védő festékek A nanotechnológia fizikája Hővezetés számítások Hővédő bevonatok alkalmalzása Hővédő bevonat csővezetéken Hővédő bevonatokról reálisan
    • 0A. Őrület
      • Idődilatáció mesék Hosszúságkontrakció Egyidejűség Idő-tömeg-energia Nemrelativisztikus közelítés
    • 0B. Oroszrulett
      • Heisenberg határozatlansági elve mesék Elemi részecskék Las Vegas A fény világa A világ fénye Csillagfényben A búgócsiga meséje
  • NEFIzika megnyitása lassú hálózatban NEFIzika 100mN0
    • N7. hetedikes fizika
    • N8. nyolcadikos tk
    • N9. kilencedikes tk
    • NA. tizedikes fizika
  • EFIzika megnyitása lassú hálózatban EFIzika 100mE0
    • E7. hetedikes fizika
    • E8. nyolcadikos tk
    • E9. kilencedikes tk
    • EA. tizedikes fizika
    • EB. tizenegyedikes tk
    • EC. tizenkettedikes
  • OFIzika megnyitása lassú hálózatban OFIzika
    • O9. kilencedikes tk
      • Idődilatáció mesék Hosszúságkontrakció Egyidejűség Idő-tömeg-energia Nemrelativisztikus közelítés
    • OA. tizedikes fizika
    • OB. tizenegyedikes tk
    • OC. tizenkettedikes
    • OT. kilencedikes természetismeret
  • MOFIzika megnyitása lassú hálózatban MOFIzika 100mM0
    • M7. hetedikes fizika
    • M8. nyolcadikos tk
    • M9. kilencedikes tk
    • MA. tizedikes fizika
    • MB. tizenegyedikes tk
    • MC. tizenkettedikes
  • KAPcsolat
    • PortfolioPortfolio
      • ...bemutatkozom, csak egy része annak amivel foglalkozom
    • KönyvekKönyvek
      • ...egytucat nyelven több mint 800 klasszikus irodalmi alkotás
    • ForásokForrások
      • ...töméntelen tudományos videó, és egyéb ismeretterjesztő anyag tematikus bontásban, egyenként a témakörökben és a tanórákban is megnyithatók
    • MesékMesék
      • ...megnyitása mind, de egyenként a témakörökben és a témakörmenükből is megnyithatók

0AFE01

0AFE01 Idődilatáció  Vissza az őrületbe

Bevezető megnyitása lassú hálózatban Fizika egyszerűen

. MA01 Idődilatáció Űrhajó


A Földről az előttünk elhúzó űrhajót nézzük . Az űrhajós a mozgásra merőleges "a" oldal mentén a padlótól a menyezetig egy lézersugarat bocsájt ki. Az űrhajós nyugalmi rendszerében ez a fénysugár t0 idő alatt a = c t0 utat tesz meg, ahol "c" a fény terjedési sebessége, "t0" az űrhajóban mért idő.

Számunkra, a Földröl nézve, a menyezet b = v t szakasszal "kioldalaz" a fénysugár elől mire az eléri a menyezetet ("v" az űrhajó sebessége), így a fénysugár akarva-akaratlanul az átlós c = c t utat teszi meg (az első "c" az "a-b-c" háromszög átfogója, a második "c" a fény terjedési sebessége, "t" pedig a Földön mért idő amíg a fénysugár az űrhajó padlójától a menyezetig fölér.

Pythagoras tétele alapján:

a2 + b2= c2 , azaz átcsoportosítva egyik oldalra az űrhajós, másikra a földi méréseket az:

a2 = c2 - b2 összefüggést kapjuk, melybe behelyettesítve a bal oldalon az űrhajóban eltelt idő, jobb oldalon a Földön mért idő és fénysebesség és űrhajósebesség szorzatával kifejezett távolságokat:

c2 t02 = c2 t2 - v2 t2 kifejezést kapjuk, melyet "c" fénysebesség négyzetével osztunk:
t02 = t2 (1 - v2 / c2) majd gyökvonással megkapjuk az űrhajóban eltelt "t0" idő és földi "t" idő kapcsolatát:
t0 = t (1 - v2 / c2)1/2 és megfordítva
t= t0 (1 - v2 / c2)-1/2 .

Az utolsó képlet a relativisztikus idődilatáció képlete: az űrhajóban eltelt t0 = 1s idő a Földről nézve akár t = 100s is lehet akkor, amikor az űrhajó majdnem a fény sebességével suhan ("v = 99.995% c", azaz az űrhajó 99.995% fénysebességgel száguld) , és így a menyezet olyan iramban "kioldalaz", hogy a Földről nézett felfelé haladó fénysugár inkább már majdnem vízszintesen kénytelen haladni ahhoz, hogy beérje az előle "menekülő" menyezetet.

... mindez annak tudható be, hogy a fény minden megfigyelő számára ugyanazon "c" fénysebességgel halad ...

    Mesét becsukom