02FE05 Ezzel mindent megértettünk:

Fizika egyszerűen

. -az atomok elektronburkaiban csak meghatározott számú, pontosan meghatározott energiájú elektron tartózkodhat. Minden atomban van egy törekvés a nemesgáz-féle telített ektronburkok kialakítására. Ezen állapot eléréséhez a nemfém iónos kötés útján elektront ad le a fématomnak (NaCl -konyhasó), aminek következtében a két ión ellentétes töltéséből kofolyólag szoros, 5eV kötési energiájú kapcsolatban marad egymással, vegyületet alkotva. Kovalens kötés esetében az atomok közösen osztoznak legkülső elektronjaikon, így érve el a közösen kialakítot telített elektronhéjak útján a szoros, 5eV kötési energiájú vegyi kötést.

- az atomok/molekulák semlegesek, gáznemű halmazállapotban semmilyen kölcsönhatásban nincsenek egymással, száguldanak mint a puskagolyók, néha ütköznek egymással és lepattannak egymásról mint a billiárdgolyók: ugyanis amikor a két egymásnak ütköző atom elektronburkai közel kerülnek egymáshoz akkor egyik elektron sem tűri meg azt, hogy egy másik elektron a helyére tolakodjon, ezért hatalmas energiával eltaszítják egymást (legfeljebb, ha az ütközési energia óriási, akkor az elektronok leszakadnak az ütköző atomokról és plazma halmazállapot jön létre ).

- amikor az atomok/molekulák lasabban mozognak, csökken a gáz hőmérséklete, nyomása és térfogata. Az ütközések többé már nem olyan hevesek, így az atomok habár nagy távolságból nézve semlegesek, egymás közelségében megérzik egymás pozitív és negatív töltéseit (ezt az aszimmetrikus töltéseloszlást dipólusnak nevezzük), az azonos töltések taszítják az ellentétes töltések vonzzák egymást, s így orientált elrendeződés alakul ki: az atomi dipólusok ellentétes töltésükkel egymás felé fordulnak.

- a „másodlagos kötőerők” sokkal gyengébbek, mint a kovalens és iónos kötések, de a jelentőségüket már az is jelzi, hogy ezeknek a kölcsönhatásoknak az eredményeként létezik folyadék és szilárd fázis . Minden nem-kovalens kölcsönhatás végső soron elektrosztatikus jellegű, és a Coulomb-törvény alapján értelmezhető. Az ideális gázokra vonatkozó gáztörvények leírása azon alapult, hogy a gázt alkotó részecskék egymással tökéletesen rugalmasan ütköznek, egyéb, például vonzó kölcsönhatás nincs közöttük. Amennyiben ez a valódi gázok esetében is így lenne, úgy a gázokat nem lehetne hűtéssel, vagy nagy nyomás alkalmazásával folyadékfázisba vinni.

- folyadékban az atomok/molekulák egymáson "elcsúsznak" miközben folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással, a folyadék felveszi a tárolóedény alakját és nem nyomható össze mint a gáz. A hőmérséklet csökkenésével a részecskék mozgása mind lassúbb lesz mígnem mozgásukban meg nem dermednek és fázisátalakulással szilárd halmazállapotba nem mennek át.

- szilárd anyagok atomjai/molekulái nem változtathatják helyzetüket, helyhez vannak kötve, egy helyben rezegnek. A hőmérséklet csökkenésével a részecskék mind lasabban rezegnek, mígnem minden rezgés is megdermed amikor -273C, azaz 0K fokra, azaz abszolút nullára nem esik a hömérséklet.

- az atomok azért nem vághatók félbe egy éles késsel, mert ha sikerülne is olyan éles szamurájpengét kovácsolnunk, melynek éle egyetlen kitüremlő atomsorból állna, és sikerülne a penge élét a céltárgy egy atomjára irányítani, úgy a két egymásnak feszülő atom elektronburkai oly erősen taszítanák egymást, hogy a kés éle a végén férecsúszna az atomról, kétoldalra nyomná az útjába kerülő atomokat, azaz belevágna az anyagba.

- az ősember pattintott kovakövet használt kezdetleges vágószerszámnak, ládzsa és nyíl hegyének, a szilíciumvölgyi ember pedig félvezetők útján okostelefonok gyártásához. A fűszálak éle  SiO₂ szilícium-dioxid-ból van: a fűfélék éles kovapengével védekeznek az őket lelegelő állatok ellen.

- kovakőnek megfelel az obszidián, a kvarc félék, vulkanikus kőzetek, stb., de akár összetört folyami kavics darab is.   A  kovakő és az acél összeütésével szikrát pattintunk: a kova éles, kemény széle leválaszt egy apró acéldarabot mely atomjai a kiszakítás folyamán olyan sok energiát kapnak, hogy a darabka átizzik, amit mi repülő szikraként látunk.