03FE03 Kémiai kölcsönhatások

Fizika egyszerűen

. -az atomok elektronburkaiban csak meghatározott számú, pontosan meghatározott energiájú elektron tartózkodhat. Minden atomban van egy törekvés a nemesgáz-féle telített ektronburkok kialakítására. Ezen állapot eléréséhez a nemfém iónos kötés útján elektront ad le a fématomnak (NaCl -konyhasó), aminek következtében a két ión ellentétes töltéséből kofolyólag szoros, 5eV kötési energiájú kapcsolatban marad egymással, vegyületet alkotva. Kovalens kötés esetében az atomok közösen osztoznak legkülső elektronjaikon, így érve el a közösen kialakítot telített elektronhéjak útján a szoros, 5eV kötési energiájú vegyi kötést.

- a „másodlagos kötőerők” sokkal gyengébbek, mint a kovalens és iónos kötések, de a jelentőségüket már az is jelzi, hogy ezeknek a kölcsönhatásoknak az eredményeként létezik folyadék és szilárd fázis . Minden nem-kovalens kölcsönhatás végső soron elektrosztatikus jellegű, és a Coulomb-törvény alapján értelmezhető. Az ideális gázokra vonatkozó gáztörvények leírása azon alapult, hogy a gázt alkotó részecskék egymással tökéletesen rugalmasan ütköznek, egyéb, például vonzó kölcsönhatás nincs közöttük. Amennyiben ez a valódi gázok esetében is így lenne, úgy a gázokat nem lehetne hűtéssel, vagy nagy nyomás alkalmazásával folyadékfázisba vinni.