09FE10 Hővédő bevonatokról reálisan
  • Bevezetés
  • Témakörök megnyitása lassú hálózatban Témakörök
    • 01. Mi a fizika
    • 02. Anyagszerkezet
      • Démokritosz: a-tomos mesék Az atom története Az atom újkori története Az atom mérete Ezzel mindent megértettünk:
    • 03. Kölcsönhatások
      • Billiárdgolyók ütközése mesék Hő terjedése Kémiai kölcsönhatások
    • 04. Sokaságok tánca
      • A nagy számok világa: mesék Gondolatkísérlet: Mi is a "hőmérséklet"? Mi is a "hőterjedés"? Hőmérsékleti sugárzás
    • 05. Csillagfényben
      • Korom és tükör: mesék Szín és szürkeség: Termikus egyensúly: Végtelen napsugárzás: Környezeti sugárzás: Az üresen kongó gömb Meleg és hideg Az üvegfalú gömb A kozmikus ablak A Föld energiaháztartása
    • 06. Lázadás
      • Münchhausen báró kalandjai mesék Sisyphos mítosza Az istenek bűntetése Penészgátló csodafesték, hőszigetelés vagy párátlanítás? A hősugárzásról Környezeti sugárzás, hőáramlás és hővezetés
    • 07. Elszigetelődve
      • Hőszigetelt ház mesék Az üveg-ház A hőterjedés nyomában Hőtükör-bevonat Az alufólia-ház Fehérre meszelt ház A szuperszigetelt ház A papírsárkány háza
    • 08. Lefehéredve
    • 09. Csodára várva
      • Hullócsillag... mesék A SkyCool eset M3 mérések A termoszpalack Hő-védő festékek A nanotechnológia fizikája Hővezetés számítások Hővédő bevonatok alkalmalzása Hővédő bevonat csővezetéken Hővédő bevonatokról reálisan
    • 0A. Őrület
      • Idődilatáció mesék Hosszúságkontrakció Egyidejűség Idő-tömeg-energia Nemrelativisztikus közelítés
    • 0B. Oroszrulett
      • Heisenberg határozatlansági elve mesék Elemi részecskék Las Vegas A fény világa A világ fénye Csillagfényben A búgócsiga meséje
  • NEFIzika megnyitása lassú hálózatban NEFIzika 100mN0
    • N7. hetedikes fizika
    • N8. nyolcadikos tk
    • N9. kilencedikes tk
    • NA. tizedikes fizika
  • EFIzika megnyitása lassú hálózatban EFIzika 100mE0
    • E7. hetedikes fizika
    • E8. nyolcadikos tk
    • E9. kilencedikes tk
    • EA. tizedikes fizika
    • EB. tizenegyedikes tk
    • EC. tizenkettedikes
  • OFIzika megnyitása lassú hálózatban OFIzika
    • O9. kilencedikes tk
      • Idődilatáció mesék Hosszúságkontrakció Egyidejűség Idő-tömeg-energia Nemrelativisztikus közelítés
    • OA. tizedikes fizika
    • OB. tizenegyedikes tk
    • OC. tizenkettedikes
    • OT. kilencedikes természetismeret
  • MOFIzika megnyitása lassú hálózatban MOFIzika 100mM0
    • M7. hetedikes fizika
    • M8. nyolcadikos tk
    • M9. kilencedikes tk
    • MA. tizedikes fizika
    • MB. tizenegyedikes tk
    • MC. tizenkettedikes
  • KAPcsolat
    • PortfolioPortfolio
      • ...bemutatkozom, csak egy része annak amivel foglalkozom
    • KönyvekKönyvek
      • ...egytucat nyelven több mint 800 klasszikus irodalmi alkotás
    • ForásokForrások
      • ...töméntelen tudományos videó, és egyéb ismeretterjesztő anyag tematikus bontásban, egyenként a témakörökben és a tanórákban is megnyithatók
    • MesékMesék
      • ...megnyitása mind, de egyenként a témakörökben és a témakörmenükből is megnyithatók

09FE09

09FE09 Hővédő bevonat csővezetéken   Vissza a csodához

Bevezető megnyitása lassú hálózatban Fizika egyszerűen

. M909 Hővédő bevonatok alkalmalzása ipari csővezeték szigetelésére Ismételten felvetjük a kérdést, hogy fordítva is alkalmazható-e a hővédő nanokerámia? Mert ha a kerámiagömbös bevonat ilyen hatékonyan véd a napsugárzás általi felmelegedés ellen, vajon képes lesz-e egy forró csővezeték melegét megóvni a kihüléstől?

Legyen a fémcső 130C fokos, száz fokkal melegebb a tenyerünktől. Egy másodperc után biztosan megsüt, mert a hetven fokos fémfelület is már égési sérülést okoz néhány másodperc után. Tenyerünk egy század négyzetméter, így megközelítőleg az 1kWs felvett hőenergia (1kWs = 1kW/m2K becsült hőátadás *100 Celsius fokkal * 1/100 m2 tenyérfelülettel * egy másodperces tenyérsütéssel), azaz az 1kWs=1kJ hőenergia gyors felvétele megsüti tenyerünket.
Tíz liter víz száz fokra való felmelegítéséhez kb. 1kWh energia szükséges, azaz 1kWh=3600kWs=3600kJ, 10g tenyérbőr "felforralásához" ez alapján 3.6kJ kell, 3g tenyérbőr pedig 1kJ hőenergia felvételével komoly égési sérülést szenved (ennyi hőenergiát vettünk át egy másodperc alatt a forrő csővezeték megmarkolásával). Amennyiben azonban zománcfesték borítást adunk a csővezetéknek, a hőátadás tizedére csökken a bőr maximális 1kW/m2K becsült hőátadásához képest, vagy akár századára csökken, ha a csodafesték aerogél szintű szigeteléssel bír, vagy akár ezredére, ha a csodafesték hővezetési tényezője valóban 0.001W/mK volna.

Markoljuk meg a forró csövet. A hő-védő bevonatnak köszönhetően a hőátadás:
- tízszer kisebb lesz zománcfesték esetén, így a száz fokkal melegebb csövet csak tíz fokkal melegebbnek érezzük, ami ugyan forró már, de nem okoz égési sérülést,
- százszor kisebb lesz aerogél-féle bevonat esetén, így a száz fokkal melegebb csövet csak egy fokkal melegebbnek érezzük, ami sehogyan sem süthet meg,
- ezerszer kisebb lesz nanokerámiás csodafesték esetén (ha a csodafesték hővezetési tényezője valóban 0.001W/mK volna), így a száz fokkal melegebb csövet csak tized fokkal melegebbnek érezhetnénk, amit azonban nem is észlelhetünk puszta érintéssel.

Azonban, mindhárom esetben első érintésre a 130C forró bevonatok mégis MEGSÜTNEK (!):
- első közelítésben megmarkolva a csövet három gramm zománcfesték három gramm bőrrel ossza meg melegét (a zománcfesték a vascső "bőre"): a két "bőrfelület" 80 C fokon találkozik, ami talán egy másodpercig ki is bírható. Ezt követően a meleg utánpótlása a festégréteg által már akadályozott, a festéktől tízszer hatékonyabban "melegszívó" bőrünk elvezeti a meleget, és a kezünk alatt lévő cső felületi hőmérséklete 50C fok körül állandósul, amit hősies fájdalomtűréssel kibírunk.
- második közelítésben megmarkolva a csövet egyharmad gramm aerogél három gramm bőrrel ossza meg melegét (most az aerogél a vascső "bőre", de tömege vagy tízszer kisebb mint az ugyanolyan vastagságú zománcfesték tömege): kb. 40 C fokon találkoznak, ami csak melegnek minősül. A meleg utánpótlása erősen akadályozott, az aerogéltől százszor hatékonyabban "melegszívó" bőrünk elvezeti a meleget, és a kezünk alatt lévő cső felületi hőmérséklete gyakorlatilag testhőmérsékleten állandósul.
- harmadik közelítésben megmarkolva a csövet három század gramm nanokerámia három gramm bőrrel ossza meg melegét (most a nanokerámia a vascső "bőre", de tömege vagy százszor kisebb (? lehetséges ez? válasz: NEM!) mint az ugyanolyan vastagságú zománcfesték tömege): kb. 35 C fokon találkoznak, ami bőrünk hőmérséklete. A meleg utánpótlása erősen akadályozott, az nanokerámiától ezerszer hatékonyabban "melegszívó" bőrünk elvezeti a meleget, és a kezünk alatt lévő cső felületi hőmérséklete gyakorlatilag testhőmérsékleten állandósul.

A 130 C fokos fekete vagy fehér zománcfestékkel bevonatolt vascső nettó 1.1kW/m2 meleget fog kisugározni magából (valóban 1500W/m2 meleget sugároz ki, de 400W/m2 környezeti hősugárzást el is nyel). Továbbá 1.6kW/m2 (=16W/m2K*100C) meleget le fog adni hőátadással (szauna effektus), kültéri légmozgást feltételezve.

1mm vastag zománcfesték bevonattal 100C fok hőmérsékletkülönbség esetén a bevonat hővezetése:
- 10kW/m2-re korlátozódik (a zománcfesték hővezetési tényezője 0.1W/mK, 1mm zománcfesték hővezetése pedig 0.1W/mK / 0.001m * 100C = 10000W/m2), tehát a zománcfesték-bevonat nem gátolja a csővezeték 3kW/m2 (3=1.1+1.6=2.7) hőátadását a környező levegőnek (de ha kézzel megmarkoljuk, már sokkal kevésbbé süt meg mint a meztelen fémcső).

1mm vastag nanokerámiás hő-védő bevonattal 100C fok hőmérsékletkülönbség esetén a bevonat hővezetése vagy:
- 1kW/m2-re korlátozódik (amennyiben hővezetési tényezője 0.01W/mK, ami az aerogél tulajdonsága, 1mm nanokerámiás hő-védő bevonat hővezetése pedig 0.01W/mK / 0.001m * 100C = 1000W/m2), tehát a hő-védő bevonat ebben az esetben már hőgátat képezve negyedére csökkenti (3kW/m2 helyett 3/4kW/m2 hővezetés, 75% megtakarítás!) az ipari csővezeték hőveszteségét (pontosan: 1/3+1/1=4/3=1/0.75) , vagy
- 0.1kW/m2-re korlátozódik a hővezetés (amennyiben nanokerámiás hő-védő bevonat hővezetési tényezője valóban 0.001W/mK, 1mm nanokerámiás hő-védő bevonat hővezetése pedig ebben az esetben 0.001W/mK / 0.001m * 100C = 100W/m2)), tehát a hő-védő bevonat hőgátat képezve harmincadára csökkentené az ipari csővezeték hőveszteségét (ha minden igaz volna a nanokerámiás hő-védő bevonatokkal kapcsolatban 97% volna a megtakarítás!) .

De reálisan, tehát valóban 1mm vastag nanokerámiás hő-védő bevonattal 100C fok hőmérsékletkülönbség esetén a bevonat hővezetése:
- 4kW/m2-re korlátozódik (amennyiben a nanokerámiás hő-védő bevonat hővezetési tényezője 0.04W/mK, ami a nikecell tulajdonsága, 1mm nanokerámiás hő-védő bevonat hővezetése pedig 0.04W/mK / 0.001m * 100C = 4000W/m2), tehát a megfelelő minőségű hő-védő bevonat hőgátat képezve gyakorlatilag megfelezi az ipari csővezeték hőveszteségét (pontosan: 1/3+1/4=7/12=1/1.7, 3kW/m2 helyett 1.7kW/m2 hővezetés, 45% megtakarítás! )
    Mesét becsukom