09FE01 Hullócsillag vagy űrszonda?
  • Bevezetés
  • Témakörök megnyitása lassú hálózatban Témakörök
    • 01. Mi a fizika
    • 02. Anyagszerkezet
      • Démokritosz: a-tomos mesék Az atom története Az atom újkori története Az atom mérete Ezzel mindent megértettünk:
    • 03. Kölcsönhatások
      • Billiárdgolyók ütközése mesék Hő terjedése Kémiai kölcsönhatások
    • 04. Sokaságok tánca
      • A nagy számok világa: mesék Gondolatkísérlet: Mi is a "hőmérséklet"? Mi is a "hőterjedés"? Hőmérsékleti sugárzás
    • 05. Csillagfényben
      • Korom és tükör: mesék Szín és szürkeség: Termikus egyensúly: Végtelen napsugárzás: Környezeti sugárzás: Az üresen kongó gömb Meleg és hideg Az üvegfalú gömb A kozmikus ablak A Föld energiaháztartása
    • 06. Lázadás
      • Münchhausen báró kalandjai mesék Sisyphos mítosza Az istenek bűntetése Penészgátló csodafesték, hőszigetelés vagy párátlanítás? A hősugárzásról Környezeti sugárzás, hőáramlás és hővezetés
    • 07. Elszigetelődve
      • Hőszigetelt ház mesék Az üveg-ház A hőterjedés nyomában Hőtükör-bevonat Az alufólia-ház Fehérre meszelt ház A szuperszigetelt ház A papírsárkány háza
    • 08. Lefehéredve
    • 09. Csodára várva
      • Hullócsillag... mesék A SkyCool eset M3 mérések A termoszpalack Hő-védő festékek A nanotechnológia fizikája Hővezetés számítások Hővédő bevonatok alkalmalzása Hővédő bevonat csővezetéken Hővédő bevonatokról reálisan
    • 0A. Őrület
      • Idődilatáció mesék Hosszúságkontrakció Egyidejűség Idő-tömeg-energia Nemrelativisztikus közelítés
    • 0B. Oroszrulett
      • Heisenberg határozatlansági elve mesék Elemi részecskék Las Vegas A fény világa A világ fénye Csillagfényben A búgócsiga meséje
  • NEFIzika megnyitása lassú hálózatban NEFIzika 100mN0
    • N7. hetedikes fizika
    • N8. nyolcadikos tk
    • N9. kilencedikes tk
    • NA. tizedikes fizika
  • EFIzika megnyitása lassú hálózatban EFIzika 100mE0
    • E7. hetedikes fizika
    • E8. nyolcadikos tk
    • E9. kilencedikes tk
    • EA. tizedikes fizika
    • EB. tizenegyedikes tk
    • EC. tizenkettedikes
  • OFIzika megnyitása lassú hálózatban OFIzika
    • O9. kilencedikes tk
      • Idődilatáció mesék Hosszúságkontrakció Egyidejűség Idő-tömeg-energia Nemrelativisztikus közelítés
    • OA. tizedikes fizika
    • OB. tizenegyedikes tk
    • OC. tizenkettedikes
    • OT. kilencedikes természetismeret
  • MOFIzika megnyitása lassú hálózatban MOFIzika 100mM0
    • M7. hetedikes fizika
    • M8. nyolcadikos tk
    • M9. kilencedikes tk
    • MA. tizedikes fizika
    • MB. tizenegyedikes tk
    • MC. tizenkettedikes
  • KAPcsolat
    • PortfolioPortfolio
      • ...bemutatkozom, csak egy része annak amivel foglalkozom
    • KönyvekKönyvek
      • ...egytucat nyelven több mint 800 klasszikus irodalmi alkotás
    • ForásokForrások
      • ...töméntelen tudományos videó, és egyéb ismeretterjesztő anyag tematikus bontásban, egyenként a témakörökben és a tanórákban is megnyithatók
    • MesékMesék
      • ...megnyitása mind, de egyenként a témakörökben és a témakörmenükből is megnyithatók

09FE01

09FE01 Hullócsillag...   Vissza a csodához

Bevezető megnyitása lassú hálózatban Fizika egyszerűen

. M901 Hullócsillag vagy űrszonda? A két felület közötti hősugárzásos energiaátvitel lényegében csak akkor jelentős (a környezetet is felületként értelmezzük), ha nagy a hőmérsékletkülönbség közöttük:
- Amennyiben jó sugárzási hőkontaktust (energiaátvitelt sugárzás útján) kívánunk, akkor a felületek termálisan feketék kell hogy legyenek (ettől még lehetnek fehérek a látható fényben, de "feketék" hősugárzási és hőelnyelési tartományukban, ilyen például a fehér zománcfestékkel lefestett fűtőtest, radiátor, mely nevében viseli a "sugárzó" jellemzőt).
- Amennyiben azonban nagyon nem szeretnénk radiatív hőkontaktust (energiaátvitelt sugárzás útján), például a légkörünkbe alábukó űrszonda esetében, akkor a felületek termálisan tükrözők kell hogy legyenek (egyikük legalábbis). Ha csak az egyik felület tükröző (99% tükrözés), akkor az energiaátvitel százszor lesz kisebb, ha pedig mindkettő, akkor tízezerszer lesz kisebb az energiaátvitel.

Ha már említettük az űrszondát, akkor foglalkozzunk vele részletesebben:
- visszatérésekor a Föld légkörébe az űrszonda sebessége közel tíz kilóméter másodpercenként
- a Föld felé zuhanva sebessége csak nagyobb lesz a gravitációs gyorsulás következtében
- idővel egy légpárnát kezd maga előtt tolni mely olyan hevesen súrlódik a többi még nyugvó levegőrészecskével, hogy az egész mint egy lángcsóva "meggyullad"
- mint egy hullócsillag az éjszakai égbolton eléghet az űrszonda is...
- valójában nem is a meteor súrlódik a levegővel amitől izzásba jön és elég, hanem az előtte lángoló levegőpárna izzó tüzének kisugárzása porlasztja semmivé, megolvasztja és azonnyomban elgázosítja a meteor felszíni rétegét, egyiket a másik után, milliméterről milliméterre lehámozva a kőzetanyagot...
- a nemfémes anyagok igen hatékonyan nyelik el a sugárzást, kevésbbé jól vezetik a hőt a fémes anyagoktól, így a felszín lepárolgása igenis valószínűsíthető egy légkörrel rendelkező bolygóra való alázuhanáskor
- sem hővezetéssel sem hőáramlással nem lehet olyan nagy mennyiségű energiát átadni mint hősugárzással, a lángcsóva melyet a meteor maga előtt tol olyan nagy mennyiségű energiát sugároz mindenfelé, de leginkább magára a meteorra, hogy annak a felszíne ugyanúgy el fog párologni még akkor is, ha fémből van, amiből kifolyólag százszor kevésbbé nyeli el a hőt és százszor gyorsabban elvezeti azt a mélyebb rétegekbe...mert olyan mértékben zúdul rá a sugárzás ...
- a magas hőmérsékletre felhevült fém felülete igen rossz hatásfokkal képes leadni, kisugározni a felvett hőenergiát
- fém borítása az űrszondának nem lehet, mert annak ellenére, hogy hatékonyan tükrözné a hőt, mégis a végén olyan nagy mennyiségű hőenergiát szedne fel, hogy felszíne megolvadna (és elkezdene párologni), az utastérben pedig pecsenyesütöde effektus lépne fel...
- a kerámiaanyagok kristályszerkezetükből kifolyólag jobban állják a magas hőmérsékletet mint a fémek, nehezebben olvadnak meg, ugyanakkor kevésbbé jól vezetik a hőt a mélyebb rétegekbe...
- a magas hőmérsékletre felhevült kerámia felülete amellett, hogy igen hatékonyan tükrözi a napsugárzás (és az előtte taroló tűzcsóva) látható fényét és közeli infrasugárzását (1μm körüli hullámhosszak, 1eV nagyságú fotonenergiák, 3000C hőmérséklet), igen magas hatásfokkal képes leadni, kisugározni a felvett hőenergiát a közepes infratartományban (4μm körüli hullámhosszak, 1/4eV nagyságú fotonenergiák, 500C körüli felszíni hőmérséklet)
- egy kis számítás: 1450C hőmérsékletű feketetest-sugárzása 500kW/m2 (ötszázszoros napsugárzás!), erre az 1450C hőmérsékletre felhevített levegő sugárzása (tekintettel arra, hogy pont az 1-3μm tartományban van az első kozmikus ablak, a látható fény, a tűz ablaka) megközelítőleg 50kW/m2 (még mindig ötvenszeres napsugárzás!), ebből a fém is meg a kerámia is 90%-ot tükröz, csak 10%-ot nyel el, ami 5kW/m2. 500C hőmérsékletű feketetest-sugárzása 20kW/m2, azonban a fém nehezen sugároz, 5% hatékonysággal csak 1kW/m2 hőenergiát képes kisugározni. A fémfelület 900C fokra fog felmelegedni ahhoz, hogy 5kW/m2 hősugárzást tudjon kibocsájtani 5%-os hatékonysággal. Az 500C forró kerámia 90%-os hatékonysággal 18kW/m2 hőenergiát képes kisugározni, így 300C alá sűlyed hőmérséklete amelyen pont 5kW/m2 hősugárzást fog kibocsájtani 90%-os hatékonysággal.

Hőmérséklet Feketetest sugárzása a -273C űrbe
T(K): T(C): T*T*T*T W/m2
573 300 205144679041 6112
673 400 205144679041 11632
773 500 357040905841 20245
1173 900 1893180613041 107349
1723 1450 8813351875441 499743
2073 1800 18467036534241 1047136
3273 3000 114758277575841 6507139

A fehér "porcelánborítású" vagy másnéven "nanokerámiás vákuumgömböcskékkel készített bevonat" hatékonyan vissza fogja tükrözni a szúró láng tüzét, a felvett hőenergiát meg ugyancsak hatékonyan képes kisugározni, miközben rossz hővezető, de nagyon jó hőálló képességgel bír.
    Mesét becsukom