0BFE01 Heisenberg határozatlansági elve | |
Az elektron tömege m = 10-30kg. Ha sebessége 1 m/s pontossággal ismert, akkor a helyzete legfeljebb 10-5m (századmilliméter) pontossággal határozható meg, ami százezer atomnyi távolság, az elektron méretéhez képest pedig százezerszer százezer elektron.
Egy kenyér tömege m = 100kg. Ha sebessége 1 m/s pontossággal ismert, akkor a helyzete legfeljebb 10-35m (Planckhossz !!) pontossággal határozható meg, ami -25 atomnyi töredéktávolság, azaz: A MI MAKROVILÁGUNKBAN Heisenberg határozatlansági elve NEM RELEVÁNS, 25 nagyságrenddel lehetünk pontosabbak az elméletileg elérhető legnagyobb pontosságtól. TEHÁT: GYAKORLATILAG TETSZŐLEGES PONTOSSÁGGAL HATÁROZHATJUK MEG EGY TÁRGY LENDÜLETÉT ÉS HELYZETÉT A MI VILÁGUNKBAN.
A MI VILÁGUNK elképzeléseit azonban nem szabad (mert nem is lehet) beleágyazni az elemi részecskék mikrovilágába: MÁSKÉNT KELL GONDOLKOZNUNK. És ebben különbözik az emberi lélek a testtől: nem csak akkor vagyunk korlátokba szorítva ha netán mozgáskorlátozottak volnánk, testtel és lélekkel a mindennapi világunkba vagyunk bebörtönözve, és habár eme börtönből kitörnünk nem lehet, lélekben átléphetünk egy másik világba (például az elemi részecskék világába).
Sokak számára a kvantummechanika (mert hát róla beszélünk) csupán matematikai formalizmus, mely jó eredményeket ad, de érthetetlen, ellentmondásos. Ugyanis a matematika, bármennyire is elvont, a mi világunk kézzel fogható, papíron látható, lekövethető és megérthető nyelve: minden szavát, gondolatsorozatát elhisszük, még akkor is, ha azt, amiről bizonyít, nem vagyunk képesek megérteni. Hát persze hogy nem értjük, amikor a MI VILÁGUNK elképzeléseit akarjuk ráerőszakolni a MÁSIK VILÁGRA!
A MÁSIK VILÁG pedig nem más mint a FÉNY VILÁGA: utolsó végletekig leegyszerűsítve ezt a világot, mondhatjuk, hogy nincs más, csak fény, MINDEN FÉNYBŐL VAN! Hogyan? Lapozzunk csak vissza az előző fejezetre: kiindulva csupán abból a tényből, hogy a fény bármely megfigyelő számára "c" fénysebességgel terjed a RELATIVITÁSELMÉLET ŐRÜLT VILÁGÁBAN találjuk magunkat. Csakhogy a fény további titkokat is rejteget számunkra: a KVANTUMMECHANIKA VILÁGÁNAK a kulcsa is benne rejlik!
Egy fénysebességgel száguldó fénysugár számára (már ha volna feje, esze és képzeletereje) a távolság nem távolság, az idő nem idő: a hosszúságkontrakció következtében a fénysugár számára a 14 milliárd fényév nagyságú világmindenség két szélső pontja egymás mellett van, valamint az idődilatáció következtében az ősrabbanás pillanata és a jelen is ugyancsak egyidőben vannak!
Habár a mozgás relatív, és abszolut nyugalom nem létezik, a fény mégiscsak kitűntetett helyzetben van: csakis "c" fénysebességgel haladhat, pontosabban, az elektromágneses kölcsönhatás, az információterjedés sebessége a "c" fénysebesség, ettől gyorsabb nincsen. De ezt nem szabad úgy elképzelni, hogy a fényrészecske, a "foton" fénysebességel száguld A-ból B-be: amikor a fény elindul A-ból akkor egyidejűleg ott van a világmindenség minden pontjában, mindent "letapogat", körülbelül úgy, mint ahogy a vízhullám körkörösen mindenhol ott van a víz felszínén amint szétgyűrűzik a vízbepottyantott kő körül, majd felismerve az őt fogadni hajlandó B pontot boldogan átadja üzenetét. Az üzenet pedig nem más, mint egy energiacsomag (az energia az idő "testvére") és egy lendületcsomag (a lendület a tér "testvére").
Hagyományos (téves) gondolkodásmódban a fénysugár egyenes vonalban, "c" fénysebességgel A-ból B-be jut habár erre egyetlenegy bizonyítékunk sincs: csupán kettő dolog bizonyított, éspedig hogy A-ból indult és B-be jutott, és sok bizonyítékunk van arra, hogy eközben valóban "letapogatta" az egész világmindenséget.
 |