Eddig pontszerű testek mozgatásával foglalkoztunk. A test nyugalomban marad, ha nem hat rá erő, vagy két ellentétesen ható erő egyensúlyban van:
F1 = - F2, azaz az eredő erő nulla: F1 + F2 = 0 .
Ha véges kiterjedésű testet az erőhatás oldalról kapja el, akkor a test megpördül.
Egyik pontjában helyhez kötött test (például: hinta) erő hatására elfordul a forgástengelye mentén. Az erő forgatónyomatékot (momentum) fejt ki a testre, a forgatónyomaték nagysága: M = F * k , ahol k a forgástengelytől mért távolság, az erőkar nagysága.
A véges kiterjedésű test nyugalomban marad, ha nem hat rá erő, vagy az erőkarra ható erők egyensúlyban vannnak, azaz forgatonyomatékaik kölcsönösen semlegesítik egymást:
M1 = - M2, kifejtve: F1*k1 = - F2*k2 azaz az eredő forgatonyomaték nulla: M1 + M2 = 0 , kifejtve: F1*k1 + F2*k2 = 0 .
Szabad pontszerű test mozgására az F erő hatását írhatjuk:
F = ΔI / Δt , . . . F = m * Δv/Δt = m * a , . . . körpályára kényszerített test esetében pedig az M forgatónyomaték hatására írhatjuk:
M = ΔN / Δt , . . . M = Δ(I*k)/Δt = F * k . . . = m * a * k = m*k2 * a/k = Θ * β ,
ahol Θ = m * k2 a polárkoordinátákban definiált tehetetlenségi nyomaték ("polárkoordinátás tömegnyomaték") , N = I*k a test perdülete ("körimpulzus", "impulzusnyomaték" avagy "lendületnyomaték"), β = a/k pedig a szöggyorsulás.
Mi a különbség a forgatónyomaték az impulzusnyomaték és a tehetetlenségi nyomaték között?
- a forgatónyomaték az erő megfelelője, ő forgat meg valamit. pl. ez a jellemzője a motoroknak.
-az impulzusnyomaték, vagy perdület a lendület megfelelője. azaz ez mutatja meg, hogy egy adott dolog mennyire akarja megtartani a forgását.
- a tehetetlenségi nyomaték a tömeg megfelelője, ettől függ, hogy mennyire "nehéz" valamit megforgatni.