 |
 |
BH. A forgatónyomaték 117 |
|
|
Eddig pontszerű testek mozgatásával foglalkoztunk. A test nyugalomban marad, ha nem hat rá erő, vagy két ellentétesen ható erő egyensúlyban van:
F1 = - F2 , azaz az eredő erő nulla: F1 + F2 = 0 .
Ha véges kiterjedésű testet az erőhatás oldalról kapja el, akkor a test megpördül. Egyik pontjában helyhez kötött test (például: hinta) erő hatására elfordul a forgástengelye mentén. Az erő forgatónyomatékot (momentum) fejt ki a testre, a forgatónyomaték nagysága: M = F * k , ahol k a forgástengelytől mért távolság, az erőkar nagysága. A véges kiterjedésű test nyugalomban marad, ha nem hat rá erő, vagy az erőkarra ható erők egyensúlyban vannnak, azaz forgatonyomatékaik kölcsönösen semlegesítik egymást: M1 = - M2 , kifejtve: F1*k1 = - F2*k2 azaz az eredő forgatonyomaték nulla: M1 + M2 = 0 , kifejtve: F1*k1 + F2*k2 = 0 . Szabad pontszerű test mozgására az F erő hatását írhatjuk: F = ΔI / Δt , . . . F = m * Δv/Δt = m * a , . . . körpályára kényszerített test esetében pedig az M forgatónyomaték hatására írhatjuk: M = ΔN / Δt , . . . M = Δ(I*k)/Δt = F * k . . . = m * a * k = m*k2 * a/k = Θ * β , ahol Θ = m * k2 a polárkoordinátákban definiált tehetetlenségi nyomaték ("polárkoordinátás tömegnyomaték") , N = I*k a test perdülete ("körimpulzus", "impulzusnyomaték" avagy "lendületnyomaték"), β = a/k pedig a szöggyorsulás. 
|
Mi a különbség a forgatónyomaték az impulzusnyomaték és a tehetetlenségi nyomaték között?
- a forgatónyomaték az erő megfelelője, ő forgat meg valamit. pl. ez a jellemzője a motoroknak.
-az impulzusnyomaték, vagy perdület a lendület megfelelője. azaz ez mutatja meg, hogy egy adott dolog mennyire akarja megtartani a forgását.
- a tehetetlenségi nyomaték a tömeg megfelelője, ettől függ, hogy mennyire "nehéz" valamit megforgatni.
|
|