07FE03 A hőterjedés nyomában   Vissza a elszigetelődéshez

Bevezető megnyitása lassú hálózatban Fizika egyszerűen

. M703 Az üveg-ház hőterjedésének nyomonkövetése A következőkben figyelembe vesszük a felületek valós elnyelési és sugárzási (abszorpciós-emissziós) tulajdonságait is úgy, hogy az alábbi táblázat feketetestre megadott sugárzási értékeit 0.9 szorzóval vesszük valós anyagok esetében (a legtöbb anyagra igaz), 0.8 szorzóval a légkör esetében A Single-Layer Atmosphere Model, és 0.1 szorzóval a tükröző felületek esetében (ami akár 0.01 is lehet fényesre polírozott fémfelületek esetében a környezeti hősugárzás hullámhossz-energiatartományában). Továbbá a felületi hőátadás 8 és 24W/m2K bel- és kültéri tényezőjét megbontjuk a szigorúan vett sugárzási (egyik oldalról), és konvektív-légáramlásos komponensre (másik oldalról).
Hőmérséklet Feketetest sugárzása a -273C űrbe
T(K): T(C): T*T*T*T W/m2
163 -110 705911761 40
180 -93 1049760000 60
270 -3 5314410000 301
276 3 5802782976 329
280 7 6146560000 349
288 15 6879707136 390
289,66 16,66 7039699246 399
290 17 7072810000 401
292 19 7269949696 412
300 27 8100000000 459
304 31 8540717056 484
306 33 8767700496 497
Vegyük észre, hogy szobahőmérsékleti energiatartományban fokonként 4-6W/m2 lesz nagyobb a feketetest-kisugárzás. Ebből máris sejthető, hogy a felületi hőátadás sugárzási komponense 4W/m2K lesz általában, az esetek többségében, azaz az a=e=0.9 elnyelési és sugárzási (abszorpció és emisszió) tényező esetében. Erősen tükröző (magas reflektivitás, a=e=0.1) anyagok esetében a a felületi hőátadás sugárzási komponense ennek tized-, vagy akár századrésze.

Tudjuk, hogy a háttérsugárzás NEM függ az azt alkotó tárgyak és közegek minőségétől (05FE06 Az üresen kongó gömb Az üresen kongó gömb  ) , amennyiben mind EGYAZON HŐMÉRSÉKLETEN vannak: a háttérsugárzás a feketetest sugárzásával esik egybe.

A fentiek ismeretében első lépésnek az üvegfalon (sátorvásznon és konténerfalon) áthaladó hőenergiát fogjuk elemezni TÉLEN:

Az üvegház vagy sátor belseje legyen 17 fokkal melegebb a fagyos külvilágtól (eredő hőellenállás =1/8+1/100+1/24=12/96+1/96+4/96=17/96=1/5.65= 1 / eredő hővezetés). Hővesztesége 96W/m2 lesz (négyzetméterenként egy százwattos hagyományos izzó kell a hőveszteségek pótlására) :
- A belső falfelszín 12 fokkal lesz hidegebb a beltéri hőmérséklettől. Kicsi üvegfelület esetén beltér hősugárzása 400W/m2 lesz 17C fokon (amiből az üveg 360W/m2 sugárzást nyel el, at=90%=0.9, 0.9*400=360), a belső 5C fokos falfelszín hősugárzása 340W/m2 lesz (valóban 306=0.9*340, et=90%=0.9 ) , így a belső falfelszín 54W/m2 hőenergiát nyel el hősugárzás útján (54=360-306) , és további 42W/m2(=96-54) hőenergiát kap az alatta áramló 12 fokkal melegebb levegőtől (amiből arra következtetünk, hogy a szigorúan konvektív belső hőátadási tényező 4W/m2K = 42W/m2/12K felfelé kerekítéssel, és ugyancsak 4W/m2K szigorúan vett sugárzási belső hőátadási tényezőt veszünk lefelé kerekítéssel: 4=54/12).
- A külső falfelszín 1 fokkal lesz hidegebb a belsőtől, hővezetése 96W/m2 lesz.
- A külső falfelszín 4 fokkal melegebb a kültértől, sugárzása 335W/m2 a kültérbe (valóban 301=335*0.9 at=et=0.9 emisszivitással számolva), a nulla fokos kültér visszasugárzása 315W/m2 lesz (valóban 252 és 283 közötti 267 érték: 252=315-63=315*0.8 at=et=0.8 légköri emisszivitással számolva A Single-Layer Atmosphere Model, és 283=315-32=315*0.9 at=et=0.9 földfelszíni emisszivitással számolva; megjegyzés: kültérben 10% beltéri visszaverődés nincsen, a légkör minden sugárzást elnyel, a beltérben szokásos 10% reflexió helyett 10% transzparencia van ). A külső fal nettó kisugárzása 34W/m2 (=301-267), a négy fokkal hidegeb levegő áramlása pedig további 62W/m2 energiát vesz át a külső falfelszíntől (62=96-34) , amiből arra következtetünk, hogy a szigorúan konvektív külső hőátadási tényező 16W/m2K (=62W/m2/4K felfelé kerekítve, azért háromszorosa a beltérinek, mert kint általában és átlagosan háromszor erősebb a légáramlás). A szigorúan vett sugárzási külső hőátadási tényező 8W/m2K (=34W/m2/4K lefelé kerekítve, azért duplája a beltérinek, mert jelen van a kozmikus ablak és hideg légkör hatása, ami derült időben a legerősebb)

Azt látjuk, hogy egyensúlyi helyzet áll fenn, mindhárom réteg 96-96W/m2 hőenergiát továbbít a hidegebb térrész felé.

Második lépésnek az üvegfalon (sátorvásznon és konténerfalon) áthaladó hőenergiát fogjuk elemezni NYÁRON:

Az üvegház vagy sátor belseje legyen 17 fokkal hidegebb a 34C forró éjszakától (eredő hőellenállás =1/8+1/100+1/24=12/96+1/96+4/96=17/96=1/5.65= 1 / eredő hővezetés). Hőnyeresége 96W/m2 lesz (négyzetméterenként egy százwattos hagyományos izzó melege tolakszik befelé) :
- A belső falfelszín 12 fokkal lesz melegebb a beltéri hőmérséklettől. Kicsi üvegfelület esetén beltér hősugárzása 400W/m2 lesz 17C fokon (amiből az üveg 360W/m2 sugárzást nyel el, at=90%=0.9, 0.9*400=360), a belső 29C fokos falfelszín hősugárzása 472W/m2 lesz (valóban 425=0.9*470, et=90%=0.9 ) , így a belső falfelszín 65W/m2 hőenergiát ad le hősugárzás útján (65=425-360) , és további 31W/m2(=96-65) hőenergiát veszít az alatta áramló 12 fokkal hidegebb levegőtől (amiből arra következtetünk, hogy a szigorúan konvektív belső hőátadási tényező 3W/m2K = 31W/m2/12K felfelé kerekítéssel, és 5W/m2K szigorúan vett sugárzási belső hőátadási tényezőt veszünk lefelé kerekítéssel: 5=65/12).
- A külső falfelszín 1 fokkal lesz melegebb a belsőtől, hővezetése 96W/m2 lesz.
- A külső falfelszín 4 fokkal hidegebb a kültértől, sugárzása 478W/m2 a kültérbe (valóban 430=478*0.9 at=et=0.9 emisszivitással számolva), a 34C fokos kültér visszasugárzása 500W/m2 lesz (valóban 400 és 450 közötti 425 érték: 400=500-100=500*0.8 at=et=0.8 légköri emisszivitással számolva A Single-Layer Atmosphere Model, és 450=500-50=500*0.9 at=et=0.9 földfelszíni emisszivitással számolva; megjegyzés: kültérben 10% beltéri visszaverődés nincsen, a légkör minden sugárzást elnyel, a beltérben szokásos 10% reflexió helyett 10% transzparencia van ). A külső fal nettó kisugárzása 5W/m2 (=430-425), a négy fokkal melegeb levegő áramlása pedig további 91W/m2 energiát vesz át a külső falfelszíntől (91=96-5) , amiből arra következtetünk, hogy a szigorúan konvektív külső hőátadási tényező 23W/m2K (=91W/m2/4K felfelé kerekítve, azért háromszorosa a beltérinek, mert kint általában és átlagosan háromszor erősebb a légáramlás). A szigorúan vett sugárzási külső hőátadási tényező 1W/m2K (=5W/m2/4K lefelé kerekítve, azért töredéke a beltérinek, mert jelen van a kozmikus ablak és nyáron is hideg felső légkör hatása, ami derült időben a legerősebb)

Azt látjuk, hogy egyensúlyi helyzet áll fenn, mindhárom réteg 96-96W/m2 hőenergiát továbbít a hidegebb térrész felé.

Észrevétel: a FELÜLETI HŐÁTADÁS egységes 8W/m2K beltéri és 24W/m2K kültéri feltételezése esetén (ami a valóságban lehet nagyon eltérő, 5 és 40W/m2K között változó érték), a sugárzási komponens levonása után eltérő 4 és 3W/m2K beltéri konvektív hőátadást kapunk a téli és nyári becsléssel, valamint még fokozottabban eltérő 16 és 23W/m2K kültéri konvektív hőátadást kapunk a téli és nyári becsléssel.
Az ellentmondás gyakorlati feloldása céljából évszaktól független 4W/m2K beltéri és 16W/m2K kültéri konvektív (légáramlásos) hőátadást fogunk feltételezni következetesen (ami a valóságban lehet nagyon eltérő, a konkrét körülmények függvényében).
    Mesét becsukom