.
M405 Hőmérsékleti sugárzásA hőmérsékleti sugárzás egy külön téma: az
egymással ütköző részecskék lényegében elektromágneses kölcsönhatás
révén pattannak le egymásról (a gravitációs kölcsönhatás elenyésző,
nagyságrendekkel gyengébb, az ütközések pedig messze nem olyan nagy
energiájúak, hogy az erős vagy a gyenge kölcsönhatás is porondra
léphessen), ez a lepattanás azonban nem elasztikus, mint a
billiárdgolyók esetében, hanem energiaveszteséggel jár, mely
makroszkopikus szinten a hőmérsékleti sugárzással jellemezhető: ilyen
értelemben azon tartományok hőmérséklete is ki fog
egyenlítődni, melyek nincsenek közvetlen érintkezésben egymással .
Így például egy izzó vasdarab
látható fénytartományban fogja kisugározni hőenergiáját, majd vörös
lesz, majd további hüléssel már a szemmel nem látható közeli infravörös
tartományban sugároz mikrométeres hullámhosszon, majd
szobahőmérsékleten már a 10-100 mikrométeres hősugárzás lesz jellemző,
míg végül a világűr kietlen hidegében tovább hülve a centiméteres
mikrohullámok energiaspektrumában fog sugározni -270C fokra lehülve.
Abszolút nullára, -273C fokra már nem fog lehülni, mert az ősrobbanás
felvillanásából hátramaradó 3K fokos kozmikus mikrohullámú
háttérsugárzás folyamatosan visszapótolja a kisugárzott energiát.
Amennyiben azonban az izzó vasdarabot
tükröző alufóliával vesszük körül (a hagyományos termoszpalack külső
tükörbúrája), akkor a kibocsájtott fény- és hősugárzás vissza fog
verődni, és így az izzó vasdarab soha sem fog kihülni, legalábbis az
ideális esetben. Mivel azonban az alufólia csak 99%-ban veri vissza a
hősugárzást, a látható fényt meg 95%-ban, úgy az elnyelt energia
következtében az alufólia is fel fog melegedni, aminek köszönhetően úgy
befelé mint kifelé hőenergiát fog kisugározni. A kifelé sugárzott
energia már nem a kezdetben izzó vasat fogja visszamelegíteni, így a
forró
vasdarab százszor hoszabb idő után mégis ki fog hülni a legvégén...