, a modern
európai tudomány atyja és előfutára szerint négy alapelem alkotja a
világegyetem minden anyagát: föld, levegő, víz és tűz. Az anyagra két
erő hat: a gravitáció, a föld és a víz hajlama a süllyedésre, valamint
a levitáció, a tűz és levegő hajlama a felemelkedésre. Habár Aristoteles
természetfilozófiáját már nem tartjuk mérvadónak, a világegyetem felosztása anyagra és
erőkre manapság is érvényben van.
Az anyag és kölcsönhatás (erő) mellett a világnak van egy harmadik összetevője is, melyet magától értődőnek vesszük, éspedig az, hogy igen sok van mindenből (sok anyag és sok erőhatás).
Ezen három építőelem három alaptörvénynek tesz eleget: - leginkább az anyaghoz fűződik, hogy semmiből nem jöhet létre valami, és ami létezik, az nem tűnhet semmibe - a kölcsönhatásokkal hozható párhuzamba a második alaptörvényt, mely kimondja, hogy tökéletes nem létezik (amit minden téren meg is tapasztalunk) - tapasztalati tény, hogy a sokasággal együtt jár a rendetlenség, tehát: a világban a rendetlenség csak nagyobb lesz, idegen megfogalmazással: az entrópia csak nagyobb lesz.
Az elkövetkező témakörök az itt kifejtett tudás-esszenciát részletesebben és pontosabban ki fogják fejteni. A világ első alaptörvénye: "semmiből nem jöhet létre valami, és ami létezik, az nem tűnhet semmibe" kifejthető a következő formában is: "a dolgok szeretik csinálni azt, amit addig is csináltak, külső kényszerítés nélkül nem változtatnak viselkedésükön...", ami egészen pontosan megfogalmazva így hangzik:
Egy newton (N) nagyságú az az erőhatás, amely 1 kg tömegű test sebességét 1 másodperc alatt 1 m/s -cel változtatja meg (F=ma). Ez az erőhatás, azaz Newton II. törvénye.
- egyenlő nagyságú; - közös hatásvonalú és ellentétes irányú; - egyik az egyik testre, másik a másik testre hat. Ez a hatás ellenhatás törvénye, avagy Newton III. törvénye.
Newton négy törvénye röviden: tehetetlenség - erő(=tömeg*gyorsulás) - hatás-ellenhatás - erőösszeadás.
|