- a tapadási súrlódási erő mindig egyenlő nagyságú és ellentétes irányú azzal az erővel, amellyel a testet meg akarjuk mozdídatni. - a tapadási súrlódási erő nagyobb, ha érdesebbek az érintkező felületek, és akkor is, ha azok nagyobb erővel nyomódnak egymáshoz. Amennyiben két test egymáson csúszik, úgy csúszási súrlódási erő lép fel közöttűk: - a csúszási súrlódási erő mindig egyenlő nagyságú és ellentétes irányú azzal az erővel, amellyel a testet mozgatjuk. - a csúszási súrlódási erő nagyobb, ha érdesebbek az érintkező felületek, és akkor is, ha azok nagyobb erővel nyomódnak egymáshoz. Mind a tapadási, mind a csúszási súrlódási erő csökkenthető azáltal, hogy az érintkező felületeket símára csiszoljuk, és mégjobban, ha kenőanyaggal megolajozzuk az érintkező felületeket. A kerék feltalálásával, gördüléssel a súrlódási erőket gyakorlatilag kiküszöböltük: - gördülés által a súrlódás esetén egymásba akaszkodó egyenetlenségek gyakorlatilag kiemelkednek egymásból. - a gördülési ellenállás csak töredéke a súrlódási ellenállásoknak. - a gördülési ellenállás mindig egyenlő nagyságú és ellentétes irányú azzal az erővel, amellyel a testet mozgatjuk. Definíció szerint a súrlódási erő a két felület összenyomási erejével arányos: Fsúr = μ * Fnyom, amiből: μ = Fsúr / Fnyom Mivel a nyomóerőt általában a testek súlya, a súlyerő adja: μ = Fsúr / Fsúly = m*a/m*g = a/g. Vízben sokkal nehezebb futni, mint a parton, közegellenállási erő fékezi mozgásunkat: - a közegellenállás mindig egyenlő nagyságú és ellentétes irányú azzal az erővel, amellyel a testet mozgatjuk, és függ: - a közeg sűrűségétől, -a test mozgásirányra merőleges keresztmetszetétől (a kés élével vágjuk a kenyeret, nem a lapjával) - a test közeghez viszonyított sebességétől (erős szél ellen nehezebb szaladni) - a test alakjától (aerodinamikus, csepp alakú versenyautó, tengeralattjáró) Fkö = c / 2 * A * ρ * v2
|