M9B1

Fizika egyszerűen

M9B1 Aristoteles ókori görög tudós és filozófus

, a modern európai tudomány atyja és előfutára szerint négy alapelem alkotja a világegyetem minden anyagát: föld, levegő, víz és tűz. Az anyagra két erő hat: a gravitáció, a föld és a víz hajlama a süllyedésre, valamint a levitáció, a tűz és levegő hajlama a felemelkedésre. Habár Aristoteles természetfilozófiáját már nem tartjuk mérvadónak, a világegyetem felosztása anyagra és erőkre manapság is érvényben van.

Az anyag és kölcsönhatás (erő) mellett a világnak van egy harmadik összetevője is, melyet magától értődőnek vesszük, éspedig az, hogy igen sok van mindenből (sok anyag és sok erőhatás).

Ezen három építőelem három alaptörvénynek tesz eleget:
- leginkább az anyaghoz fűződik, hogy semmiből nem jöhet létre valami, és ami létezik, az nem tűnhet semmibe
- a kölcsönhatásokkal hozható párhuzamba a második alaptörvényt, mely kimondja, hogy tökéletes nem létezik (amit minden téren meg is tapasztalunk)
- tapasztalati tény, hogy a sokasággal együtt jár a rendetlenség, tehát: a világban a rendetlenség csak nagyobb lesz, idegen megfogalmazással: az entrópia csak nagyobb lesz. Gondolatkísérlet

Az elkövetkező témakörök az itt kifejtett tudás-esszenciát részletesebben és pontosabban ki fogják fejteni.

A világ első alaptörvénye: "semmiből nem jöhet létre valami, és ami létezik, az nem tűnhet semmibe" kifejthető a következő formában is:
"a dolgok szeretik csinálni azt, amit addig is csináltak, külső kényszerítés nélkül nem változtatnak viselkedésükön...", ami egészen pontosan megfogalmazva így hangzik:
M47C1 A tehetetlenség törvénye. A tömeg "A nyugvó test nyugvásban marad, a mozgó mozgásban, mindaddig, míg egy harmadik meg nem változtatja a mozgásállapotát." Ez a tehetellenség törvénye, vagy másként Newton I.törvénye.

M47C1 A tehetetlenség törvénye. A tömeg Nagy tömegű test nehezen mozdul meg, nehezen mozdítható ki mozgásállapotából, nagy a tehetetlensége

M47C3 Az erő fogalma A tömeg a test tehetetlenségének mértéke. A tömeg jele m, mértékegysége a kilogramm (kg).
Egy newton (N) nagyságú az az erőhatás, amely 1 kg tömegű test sebességét 1 másodperc alatt 1 m/s -cel változtatja meg (F=ma). Ez az erőhatás, azaz Newton II. törvénye.

4§C5 Két test kölcsönhatásában az erő és ellenerő:
- egyenlő nagyságú;
- közös hatásvonalú és ellentétes irányú;
- egyik az egyik testre, másik a másik testre hat.
Ez a hatás ellenhatás törvénye, avagy Newton III. törvénye.

47C6 Egy test mozgásállapota a testet érő erőhatások együttes eredményeként változik meg. Több erő hatása azok vektori eredőjével helyettesíthető. Ez a megállapítás az erőhatások függetlenségének elve. Ezt Newton IV. törvényének nevezzük(melyet valójában az utókor fogalmazta meg, tehát Newton csak három törvényt "talált föl", azokból is a harmadik levezethető az első kettőből).

Newton négy törvénye röviden: tehetetlenség - erő(=tömeg*gyorsulás) - hatás-ellenhatás - erőösszeadás.

B1. Emlékeztető 60