E933 Egyenletes körmozgás dinamikai leírása
Amennyiben a testre ható erő állandó nagyságú, de mindig merőleges a test mozgására, akkor a test egyenletes körmozgásra kényszerül.
Ez az erő a centripetális erő, mely centripetális gyorsulásra kényszeríti a testet:
Fcp = m * acp
A VILÁG ÖSSZETEVŐI
A világot megtapasztalva a Mindenséget a következő összetevőkre bonthatjuk:
( m ) TÖMEG: A nyugvó rendszer (mely állhat akár csak egy objektumból vagy objektumok tömkelegéből) megtartja nyugalmi állapotát mindaddig, amíg egy külső hatás annak megváltoztatására nem kényszeríti... ezen tehetetlenség mértéke a tömeg ( m , idegen szóval: massa), mely megmutatja, mennyire nehéz valamit megmozdítani helyzetéből
( I ) LENDÜLET: A mozgásmennnyiség (I = m * v , idegen szóval: impulzus, momentum vagy "linear momentum" = "egyenesvonalú lendület") megmutatja, hogy egy adott dolog mennyire akarja megtartani a mozgását, vagy ütközéskor mekkora lendületet adhat át egy másik testnek
( F ) ERŐHATÁS: Erőhatás okozza a kölcsönható testek lendületváltozását: F = ΔI/Δt ("Δ" a változás jele, továbbfejtve, I = m * v behelyettesítésével:) = m * Δv/Δt = m * a Newton II. törvényét kapjuk,
Azonban az egyenesvonalú (lineáris) mozgáson túl a világra nagyon is jellemző a körmozgás,
( ugyanis, azon túl, hogy valaminek lehet egyenesvonalú lendülete (idegen szóval: lineáris momentuma vagy lineáris impulzusa), a testeknek (rendszereknek) lehet igen erős forgása is mely, ugyanúgy mint a lendület önmagától nem szűnik meg)
így a lineáris tömeg ( m ), lineáris lendület ( I ) és lineáris erőhatáson ( F ) túl a "körtömeg", "körlendület" és "körerő" fogalmát is be kell vezetni ahhoz, hogy a búgócsiga őrült pörgésével elmesélhesse a világ történetét:
( n ) KÖRTÖMEG: A nyugvó rendszer (mely állhat akár csak egy objektumból vagy objektumok tömkelegéből) megtartja nyugalmi állapotát mindaddig, amíg egy külső hatás annak megváltoztatására nem kényszeríti... ezen tehetetlenség mértéke a körtömeg ( n = m * k , idegen szóval: "moment of inertia" = "tehetetlenségi nyomaték", vagy "rotational inertia" = "forgási tehetetlenség", avagy "angular mass" = "szögtömeg"), mely megmutatja, mennyire nehéz valamit "kifordítani" helyzetéből ( k a körpálya középpontjától, a forgási tengelytől mért távolság, az erőkar hossza).
( N ) KÖRLENDÜLET: A körmozgásmennnyiség ( N = I * k , jó magyar elnevezései "perdület", "impulzusnyomaték" avagy "lendületnyomaték", idegen szóval: "angular momentum" = "szöglendület" és "rotational momentum" = "forgási lendület") megmutatja, hogy egy adott dolog mennyire akarja megtartani a körforgását, vagy kölcsönhatáskor mekkora körlendületet adhat át egy másik (helyhezkötött de körmozgásra képes) testnek
( M ) KÖRERŐHATÁS: Az erő forgatónyomatéka okozza a kölcsönható testek körlendületváltozását: M = ΔN/Δt ("Δ" a változás jele, továbbfejtve, N = I * k behelyettesítésével az erőkar törvényét kapjuk:) = ΔI/Δt * k = F * k ( idegen szóval: "torque" = "forgatónyomaték", "momentum" = "nyomaték", vagy "moment of force" = "erőnyomaték" )
