0BFE03 Las Vegas | |
Galileo Galilei megfigyeléseit, Newton törvényeit, Huygens fényelméletét és Maxwell elektrodinamikáját Einstein koronázta meg speciális és általános relativitáselméletével. Elmélete a világ csodálatos (őrületes) harmóniáját és rendjét tárja elénk. Van benne azonban egy aggasztó tulajdonság: a szabad emberi döntésnek nincsen helye, az előzmények ismetretében az iszlám fatalista nézetével összhangban nincs szabad választási lehetőségünk, minden "előre meg vagyon írva...".
Az ugyan nem is olyan rossz érzés, ha előre tudjuk, hogy mi vár ránk, de letaglaló annak a tudata, hogy valóban csak egy nagy gépezet kis csavarja vagyunk és csakis azt fogjuk tenni ami az előzmények alapján predeterminált (előre meghatározott) a "világformula" által. Ez a determinisztikus világnézet.
Óriási előnyben van a tanulatlan, aki nem ismerik sem Newton törvényeit, sem Leibniz hullámoptikáját, sem Maxwell elektrodinamikáját és legkevésbbé Einstein relativitáselméletét: tudatlanul azt tesz amire épp kedve kottyan...
A kvantummechanikában (az elemi részecskék világában) azonban vannak olyan dolgok, melyeket nem vagyunk képesek olyan szinten felderíteni, mint amilyen pontossággal a mi világunkban a dolgokat fel tudjuk tárni, és így felmerül az a gyanu, hogy netán az érthetetlen dolgok mögött mégis volna egy "háttérgépezet", egy mélyebb elmélet, mely a furcsaságokra képes lenne logikus választ adni (de akkor ugyanott lyukadnánk ki, mint ahol megakadtunk: a szabad emberi döntésnek újfent nem lesz helye). A mélyebb elmélet álláspontján volt Einstein is (Isten nem dobókockázik), aki a fényelektromos effektus értelmezéséhez a Planck által 1900-ban bevezetett E = h*ν = h*c/λ enrgiakvantum után 1905-ben a második lépést tette meg a kvantummechanika irányában az E = h*ν = h*c/λ energiájú fényrészecske, a foton bevezetésével.
Vigaszunkra legyen, hogy az, amit nem tudhatunk meg az elemi részecskék világában, az emberi szabad döntés kapuit tárja szélesre. A kvantummechanika törvényei és furcsaságai, azon felül, hogy minden létező rájuk épül az atom-molekula-sejt vonalán, közvetlenül is beleszólnak többek között az evolúció folyamatába: a mutációk kialakulásánál a DNS kötésekben szereplő kulcsszerepet játszó hidrogénatomok protonjai a véletlenszerű kvantumtunelleffektus révén megcserélődhetnek úgy, ahogy az biokémiai folyamat utján energetikai szempontból lehetetlen volna, és voilá: máris modosult faj állt az élet csatasorába!
 |