A sugárzási hőgátak és tükröző szigetelőanyagok a forró éghajlatban a leghatékonyabbak, ezért ezeken a tájakon ez az első választás az épületek szigetelése céljából. De a mérsékelt és hűvös éghajlatban is jelentős előnnyel járhat önálló, vagy más szigetelőanyagokkal társított alkalmazásuk (ez az utóbbi gondolat jól hangzik, de nem biztos, hogy igaz, lásd: Sugárzási hőgátak sorozatával szuperszigetelt ház   ) .
Tehát, napsütés kivételével a ruházat színe nincs jelentős hatással annak hőszigetelő tulajdonságaira, hasonlóan az épületek színezete sem, kivéve akkor, ha a festett felület napsütésnek van kitéve. Kivételt képeznek a fényes fémes felületek, melyek magas reflektivitással (visszaverőképességgel) és alacsony emisszivitással (sugárzóképességgel) bírnak úgy a látható mint a távoli infravörös tartományban. Az ilyen tükröző fémes felületek mindkét irányban képesek meggátolni a hő terjedését: példa erre az űrszondák többréteges szigetelése (ami fontos, a rétegek között lehetőleg vákuum van, a levegő hővezetése és áramlásos hőátadása kizárása végett, ami a hagyományos termoszpalack működési elve). Azonban, ameddig vákuumszigetelés esetében a sugárzásvisszaverő tükröző felület kötelező, addig átlátszatlan és igen hatékony szigetelés esetén (vastag nikecell vagy közetgyapot réteg) a sugárzásvisszaverő tükröző felület okafogyott: a külső felületek gyakorlatilag a környezetük hőmérsékletén vannak, így a sugárzásos energiaátvitel elenyésző mértékű. Az utóbbi állítás tükröző BEVONAT esetén teljesen igaz, azonban többrétegű tükröző FÓLIA esetén mégsem igaz (lásd: Sugárzási hőgátak sorozatával szuperszigetelt ház   ).
|