.
M303 Kémiai kölcsönhatások -az atomok elektronburkaiban csak meghatározott számú, pontosan
meghatározott energiájú elektron tartózkodhat. Minden atomban van egy
törekvés a nemesgáz-féle telített ektronburkok kialakítására. Ezen
állapot eléréséhez a nemfém iónos
kötés útján elektront ad le a fématomnak (NaCl -konyhasó),
aminek következtében a két ión ellentétes töltéséből kofolyólag szoros,
5eV kötési energiájú kapcsolatban marad egymással, vegyületet
alkotva. Kovalens kötés
esetében az
atomok közösen osztoznak legkülső elektronjaikon, így érve el a
közösen kialakítot telített elektronhéjak útján a szoros, 5eV
kötési energiájú vegyi kötést.
- a „másodlagos kötőerők” sokkal gyengébbek, mint a kovalens és iónos
kötések, de a jelentőségüket már az
is jelzi, hogy ezeknek a kölcsönhatásoknak az eredményeként létezik
folyadék és szilárd fázis . Minden nem-kovalens kölcsönhatás
végső soron
elektrosztatikus jellegű, és a Coulomb-törvény alapján értelmezhető. Az
ideális gázokra vonatkozó gáztörvények leírása azon alapult, hogy a
gázt alkotó részecskék egymással tökéletesen rugalmasan ütköznek,
egyéb, például vonzó kölcsönhatás nincs közöttük. Amennyiben ez a
valódi gázok esetében is így lenne, úgy a gázokat nem lehetne hűtéssel,
vagy nagy nyomás alkalmazásával folyadékfázisba vinni.
